Nemere együléses teljesítmény-vitorlázó (1936)

Méretarány: 1:72
Készítette: Erky-Nagy Tibor (saját gyártás)
Matrica: Sinka Tibor
Alapanyag: sztirol




Az 1930-as években született meg az a gondolat, hogy a vitorlázórepülést az olimpiai játékok sorába felvegyék. E törekvés egyik megnyilvánulása az 1936. évi olimpiai játékok idején Berlinben, a vitorlázórepülés népszerűsítésére rendezett nemzetközi vitorlázórepülő-találkozó volt. Ezen a Magyar Aero Szövetség a magyar színeket magyar tervezésű vitorlázógéppel kívánta képviseltetni, ezért 1936 januárjában felkérték Rotter Lajost egy nagyteljesítményű vitorlázó repülőgép elkészítésére.

1. Rotter Lajos a kieli repülőtér parancsnokával (1936)




Az olimpia kezdetéig csak rövid idő volt hátra, de Hehs Ákos főmérnök irányításával, a székesfehérvári üzem dolgozóinak lelkes és szakszerű munkájának eredményeképpen július 25-én egy Hungária IV. géppel maga Hehs Ákos vontatta fel a Nemerét, és Rotter Lajos már ezen első alkalommal műrepült is vele. A gépen semmit nem kellett igazítani(!), becsomagolták, így került ki az olimpiára – ahol a siker nem is váratott magára.

2. A Nemere Rangsdorfban (1936)



3. A Nemere tervrajza



1936. augusztus 12-én Rotter előre bejelentett céllal a Berlin–Kiel útvonalon 336,5 kilométeres távrepülésével nem csak világrekordnak megfelelő teljesítményt ért el, hanem abban az évben a világon a leghosszabb távrepülést is teljesítette. Az eredményt mint céltáv-világrekordot tartották nyilván. Rotter repülésének 84,08 km/óra átlagsebessége olyan teljesítmény volt, amit 300 kilométer távon magyar repülő csak 25 év múlva szárnyalt túl.

A Nemere (ha szemben állunk vele) jobb törzsén lévő feliratok 1938-
ban



A Nemere sikersorozata tovább folytatódott. Az olimpiai táborban Nannini olasz vitorlázórepülő nemzeti magassági rekordot állított fel a kölcsönkapott géppel. Meg kell említeni azt, hogy amíg a többi nyolc résztvevő ország versenyzői a legtökéletesebb műszaki felszereléssel és műszaki szolgálattal rendelkeztek, addig Rotter Lajos teljesen egyedül volt, ő maga rakta össze a gépét és maga gondoskodott a karbantartásról is. A magyar repülés szegény volt, ha eredményeket akart felmutatni, fillérekből kuporgatták össze gépeikhez az anyagot. Ennek ellenére vitorlázórepülő-eredményeink világviszonylatban a második helyre állították nemzetünket.



A Nemere a háborút a hármashatár-hegyi hangárban kis sérülésekkel vészelte át. A háború után a diósgyőri egyesület repülőképes állapotba hozta, de Budapestre történő visszaszállítása után 1948-ban – máig ismeretlen okból – megsemmisítették, vagy ahogyan Rotter Lajos fia megfogalmazta: a Nemerét „meggyilkolták”.

Rotter és a Nemere a rangsdorfi felszállás előtt